I. Keresztes
Hadjárat (1096-1099)
A Római
Katolikus egyház régóta kudarcként könyvelte el, hogy Jeruzsálem, a
kereszténység szent városa muszlimok, zsidók, és keresztények kezén van, nem
pedig csak a keresztények kezén. Ezért aztán, mikor látták, hogy a mohamedán
vallás csillaga felemelkedőben van, a Pápa zászló alá szólította a Frank, és
egyéb európai nagyurakat. Ezek szép számmal sereglettek bűnbocsánat, és
gazdagság reményében. Amikor el akartak indulni, váratlanul, a keresztény -
zsidó ellentét kipattant hamvából, és emberéletet nem kímélő fosztogatásba ment
át. A nagyemberek néhánya úgy meggazdagodott ebből, hogy nem is indult útnak.
Az út felénél ellentétek alakultak ki a katolikus keresztények, és a görög
keresztények közt, de nem akadályozta meg őket a további események.
Továbbmentek, és dacolva a veszéllyel Kr. u. 1099-ben meghódították Jeruzsálem
szent városát, és az ott lakó mohamedánokat, a zsidókkal egyetemben kedvükre
leöldösték (a Salamon templomban mintegy 250 ember esett el, ártatlan és
közember is.) Ezután képmutatással mentek leróni kegyeletüket a Szent sírnál.
Jeruzsálemben ezután király uralkodott.
II.
Keresztes Hadjárat (1147-1149)
A keresztény
Jeruzsálem azonban nem húzta sokáig, és a keresztény uralom alatt álló
területeket szépen elfoglalták a zseniális hadvezér, Saladin által vezetett
muzulmán seregek, és a bizánciak, akik revansot vehettek a keresztény seregek
fosztogatásaikért. A háborút egy Chatillioni Raynald nevű frank hadúr-kalandor
robbantotta ki, mikor kifosztott sokadjára egy karavánt, mely megrakodva indult
Damaszkuszba. Nem volt hajlandó jóvátételt fizetni, ezért Saladin
előretervezett lépésekben sorra rohanta le a “hitetlenek” birodalmait, míg
végül Jeruzsálem falai alá ért. Itt ez időtájt VI. Balduin uralkodott, akit
korábban megfertőzött a lepra, az akkoriban elterjedt keleti járvány. Nem volt
elég erős, hogy visszaverje a támadást, és Hattin mellett megsemmisítő vereséget
szenvedett a sereg, itt Raynald a fejét is elvesztette a csatával együtt. A
mohamedánok visszavették Jeruzsálemet, és a diadalmenetet csak a legerősebb
északi várak élték túl.
III. Keresztes
Hadjárat (1189-1192)
A Keresztények
nem törődtek bele, hogy Jeruzsálem oda, így Barbarossa (Rőtszakállú) Frigyes
vezetésével elindultak harmadjára is. Itt megint összetűzése keveredtek a
bizánci “hazug görögökkel”, és ez majdnem megfúrta a küldetést. Eközben egy
átkelésnél a folyón Barbarossa belefulladt a vízbe, így a sereg egy része
visszafordult. A sereget tőrbe csalták, és igen elverték, ám ekkor
Oroszlánszívű Richárd partra szállt, és megverte a támadókat, valamint Akkó
feladására kényszeríttette Saladint, mivel a városban kitört az éhínség. Mivel
Saladin ott, és akkor nem fizetett Richárdnak, Ő 2700 muszlim foglyot öletett
meg. Ekkor aztán Jaffán keresztül Jeruzsálem felé indultak, de az, mohamedán
kézen maradt, így egy tengerparti csík lett a harmadik háború eredménye.
Negyedik
Keresztes Hadjárat (1202-1204)
Ez 1198
környékén születet meg gondolatban, ám csak 1202-ben indult el, de már az
elején vérbe fulladt, mikor Zámát pénzügyi okokból megtámadták. Erre a pápa,
mivel Záma szövetségesi státuszban állt Rómával , kiátkozta az egész sereget a
keresztény egyházból. A bizánci császár fia rávette a kitaszítottakat, hogy
hódítsák meg neki Konstantinápolyt, hatalmas összeg fejében. Ez 1203-ban
megtörtént, ám V. Alekszeiosz becsapta őket, mire a lovagok lemészárolták a fél
várost, mintegy elégtételként. Ezután felosztották a Birodalmat maguk között,
és Flandriai Balduin kapta meg a birodalom negyedét. Ekkor Krisztus
töviskoszorúját Szent Lajos francia király elhelyezte a csodálatos, az ereklye
számára épített Sainte Chapelle-ben.
Kései
hadjáratok
Gyerekek
Keresztes Hadjárata (1212)
Rossz csillagzat
alatt születet elhatározás. Egy pásztorfiúnak állítólag megjelent Jézus, és
felszólította, hogy vonuljon Jeruzsálembe. Ezt újabb hadra hívásnak vették, és
több mint 7000 gyerek indult el a Szentföld irányába, ám Olaszországban nyomuk
veszett, és a mai napig nem tudják mi lett velük. Jelszavuk, ez volt: Istenhez
megyünk!
Utolsó
Keresztes Hadjárat – IX. Lajos Hadjárata (1246-1248-1254)
Az első
hadjárata, a mélyen hívő királynak eleve elvetélt vállalkozás volt, mivel apró
sereggel Egyiptom ellen vonult, ám Damiette városánál megverték a nap erejétől,
és hőségtől legyengült sereget, és a király hadifogságba került. Innen borsos
áron szabadult. A másodiknál, 1270-ben Észak Afrikából akart betörni, ám a
királyt, és családját megfertőzte a fél keresztény sereggel egyetemben a himlő,
ez az akkoriban gyakori, és halálos keleti betegség, és ez adta meg a
kegyelemdöfést a vállalkozásának. Ezután nem indult több szervezett, és nagy
létszámú hadjárat Keletre, Jeruzsálem birtoklásáért.